JUHÁSZ SÁNDOR

Az oldalt azért nyitottam, hogy megismerjenek.

dr.voros_imre.png
KÖZKÍVÁNATRA: Dr. VÖRÖS IMRE - AKADÉMIKUS- JOGÁSZPROFESSZOR- INTERJÚ !

A NEMZETKÖZI SAJTÓSZABADSÁG NAPJÁN , MÁJUS 3- 
ÁN ,BESZÉLGETETT A VOLT ALKOTMÁNYBÍRÓVAL, 
Dr.KÁLÓCZI ZSUZSANNA

Kivételes megtiszteltetés számomra, hogy a neves jogtudóssal, az alkotmányjog professzorával, dr.Vörös Imre akadémikussal, volt alkotmánybíróval nyílott módom e jogi szempontból sem csekély jelentőségű napon, kötetlen beszélgetést folytatnom.

2018.május 3-án, amikor egy 8 esztendős (2010-2018.ápr.8.), igen sajátos időszak determinálta helyzetbe került a magyar nemzet léte szempontjából.

Nem többről, nem kevesebbről, mint 1018 esztendős államiságunkról van szó. Ez a „tét”.

De lássuk csak, miről/mivel is kívánok némi ízelítőül szolgálni, a KÖZKÍVÁNATRA létrejöhetett társalgásunk fő témakörét illetően!

Professzor úr már idejében, aktualitásukkor, az események menetében, 2012 tavaszától kezdve három nyilatkozatot tett - óriási olvasottsági elérést produkálva, amelyek itt találhatók:

http://hvg.hu/velemeny/20120308_allmcsinytevok_voros_imre

https://www.vasarnapihirek.hu/…/eltemetett_demokracia_voros…

https://www.vasarnapihirek.hu/…/alkotmanyos_jogunk_torvenyt…

Azóta, nem.
*
Professzor Úr! Miért nem mondott a későbbiek során véleményt az Ön által megtapasztaltakról szakmai szempontból?
*
Nyilvánvalóan azért nem, mert 2014. őszén már mindent elmondtam: azokhoz nincs hozzátenni valóm. A 2014. évi két választás jogi keretéül szolgáló választási rendszerről - az akkori kormány által meghívott nemzetközi szervezet: az EBESz-megfigyelők jelentésével egyet értve - akkor már kimerítő véleményt tettem közzé. A megfigyelők a magyar választójogban 36 módosítást javasoltak annak érdekében, hogy azt demokratikusnak lehessen minősíteni. Ez azóta sem történt meg, így fenntartom a 2014. októberi interjúmban kifejtett álláspontomat: jogászi-jogtudósi szemmel nézve antidemokratikus rendszerben élünk, a 2014. évi választások, és a mostani 2018. éviek sem voltak demokratikusak, márpedig ilyenekből legitim országgyűlés és kormány nem következhet. A mostani választásokon jelen lévő EBESz-megfigyelők a választások másnapján közzé tett gyorsjelentésükben – melyet a végleges jelentés hamarosan követ – annyit máris megjegyeztek, hogy a választások jogi és tényleges környezete 2014. óta még romlott is. Jómagam tehát a változtatások elmaradása miatt nem láttam értelmét, hogy papagájkommandó módjára ismételgessem, hogy antidemokratikus választási rendszerből csak antidemokratikus, következőleg a választói akarat artikulálásával köszönőviszonyban sem lévő, eltorzított, tehát illegitim választási eredmény jöhet ki, amint a mostani választással is ez a helyzet. Hangsúlyozom: 2014-ben a szavazatok 44%ához a választási rendszer az országgyűlési képviselői helyek kétharmadát rendelte, amint a mostani – nem tiszta körülmények között megszületett - 49%-os szavazatarányhoz ugyanezt. Tehát a kétharmadosként reklámozott többség nem a választók többsége, hanem a képviselőké. Magyarul: már a második kisebbségi kormány alakul úgy, hogy a kisebbség a képviselői helyek kétharmadát bitorolja – egyszerű választójogi trükközéssel (ha itt még jogról egyáltalán beszélni lehet). Magyarország közjogi állapotának illegitimitása jottányit sem változott – az én véleményem sem, ezért nem nyilatkoztam. Minek is?
*
Ez abból a szempontból teljesen igaz állítás, hogy Ön , már 2012-ben felállította a diagnózist és kifejtette miből ,mi és miért következik. Aztán az Ön által prognosztizáltak szerint alakult minden ,pontról, pontra, szóról, szóra. S jutottunk el oda, ahol most vagyunk. Összegezve: kijelenthető, hogy ma, a FIDESZ 2/3-os „ sajátos alkotmányozásos munkálkodása” mentén, alkotmányjogi szempontból minden FIDESZ által hozott törvény, jogszabályi változtatás, illegitim, semmis, mindkettő, 2014-es és 2018-as parlamenti választással együtt?
*
Én nem mondanék véleményt egyetlen politikai pártról sem – jogtudósként nem ez a feladatom. Az tény, hogy mind az Alaptörvényt, mind a választási jogszabályokat egyetlen párt parlamenti frakciójának szavazataival fogadták el, ezek tehát egypárti törvények, így maga a közjogi rendszer is ezeken a jogi alapokon egypárt-rendszer. Ilyen utoljára 1989-ben volt. Tehát közjogi szempontból az akkor politikai hatalmat egyedül, kizárólagosan gyakorló bolsevikok, és a mai bolsevikok között nem látok semmi különbséget. A kérdését nem szeretném megkerülni, de a választ megadtam az imént: illegitim választás alapján működő törvényhozó és végrehajtó hatalom aktusai nélkülözik a törvényes alapot: ezt az állapotot fejezi ki az, hogy álláspontom szerint illegitimek.
*
A probléma lényegét megvilágítandóan, nem jogvégzett olvasók, magyar állampolgárok számára is közfogyaszthatóan megfogalmazva, de mégis a jogi –szakmai nyelvezetet is használva Professzor Úr fenti, 2012.03.08-i írásából idéznék tehát, szó szerint:
*
„Nehéz nem szembe nézni a tényekkel: alapos a gyanú arra nézve, hogy a kizárólagos közhatalom-birtokláson alapuló hatalomgyakorlás rendszere kiépült. Ezt a köznyelv államcsínynek nevezi. Márpedig sem az egykori Magyar Köztársaságban, sem a mostani Magyarországon nem szabad államcsínyt végrehajtani – legalábbis alkotmányosan nem. A legitimitást - a törvényhozási úton végrehajtottságot - ugyanis felülírja az alkotmányosság. Nem „alkotmányos államcsínyről” van/lehet tehát szó, hanem csakis és kizárólag alkotmányellenes államcsínyről.
Hol államcsíny van, ott államcsíny van – mondaná Illyés Gyula, ha élne. Adná Isten, hogy ne legyen igaza. Az Alkotmánybíróság döntése az említett indítványról nagy horderejű lesz. Azzal ugyanis Magyarország átvenné a kezdeményező szerepet az európai intézményektől a saját dolgaink rendezése tekintetében. Nem kívülről mondanák meg nekünk, hogy mi van összhangban ezzel meg azzal az európai jogi szabállyal, hanem a magyar Alkotmánybíró-ság mondaná meg, hogy mi van összhangban az Alaptörvénnyel.
Figyelemmel kell lenni az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdésének eddig figyelemre sem méltatott, ám alapos szövegelemzést igénylő második mondatára is. Eszerint: a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló „törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”. Kulcsfontosságú mondatról van szó, amelynek jelentősége messze túlnyúlik az Alkotmánybíróság eljárásán. Persze önmagában egy indítvány benyújtása is „fellépés”-t jelent, azonban itt már ennél jóval többről van szó. A mondat normatani szempontból két megállapítást tartalmaz, két tényállást szabályoz. Egyrészt azt, amikor valaki „törekszik” a hatalom kizárólagos birtoklására – erre vonatkozik a megszorító feltétel: törekvése ellen csak törvényes úton, törvényes eszközöket kimerítve lehet/kell fellépni. Másrészt viszont ha már nem törekvésről, hanem befejezett tényről van szó – vagyis a hatalmat már kizárólagosan birtokolják - a „törvényes” kitétel értelmezhetetlenné válik, mert ennek a feltételnek a megkövetelése ellehetetlenítené magát a „fellépést”. Ha a kizárólagos hatalom-birtoklást intézményesítő és működését garantáló törvényeket be kellene tartani, akkor nem lehetne ellene fellépni. Éppen ezért menti fel maga az Alaptörvény az e törvényeknek való engedelmesség alól Magyarország polgárait akkor, amikor a dolgok a puszta „törekvések” állapotát túlhaladták. A befejezett államcsíny ténye az ehhez vezető törvények betartása alól az Alaptörvény erejénél fogva ad felmentést. Nos, hogy ezzel az alkotmányos lehetőséggel senkinek ne kelljen élnie, erre való az alkotmánybírósági eljárás.
De nemcsak az! Az Alkotmánybíróságot az Alaptörvényt megalkotó Országgyűlés bízta/bízza meg, határozza meg hatásköreit. A felhatalmazást adó parlament maga is állást foglalhat a C) cikk (2) bekezdése szerinti helyzet megítélésének, a közjogi rendszer ennek fényében értelmezendő alkotmányosságának kérdésében – adott esetben egyszerű többséggel is.”
*
Professzor Úr! A most beidézett részlet talán a legrelevánsabb a mai közjogi helyzetünket illetően, hiszen fentiek tükrében most tartunk ott, hogy ügyvezető kormány működik, tehát a nem jogvégzettek számára egy köznapi példával érzékeltetve, csak „vegetál”, csendesen létezik, de érdemi munkát nem végezhet. Míg a köztársasági elnök felkérése folytán, 2018.május 7-8-án kíván az illegitim Országgyűlés megalakulni, majd az illegitim kormány ismét, mindennemű ’alaptörvényi’ felhatalmazottsággal. A kérdésem az volna, a fent beidézett részlet tükrében: akkor a jogkereső magyar nép az illegitim helyzet , ti. a hatalom kizárólagos birtokolhatóságának megakadályozása tekintetében, mozgásterében ekként van orientálva?
*
Nézze, a jogtudós tiszte, ahogy Ön is fogalmazott, a diagnózis felállítása. Konkrét „jogeset” megoldására nézve nincs mit nyilatkozzék. Zsuzsa, Maga viszont - jogalkalmazóként a gyakorlatban dolgozván - tudja, hogy a jogalkalmazónak a konkrét jogesetek megoldása a feladata. Természetszerűleg, ugyancsak konkrét jogesetmegoldás a feladatköre például az elé kerülő ügyekben, az Alkotmánybíróságnak is. Itt jegyzem meg, hogy a beidézett részben említett ügyben az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdésében tiltott kizárólagos hatalomgyakorlásra való törekvésre alapozott – indítvánnyal (bár az elvi lehetőséget nyitva hagyta) érdemben nem foglalkozott, így a mai napig nyitott kérdés, hogy közjogi állapotunk sérti-e az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdésének tilalmát.
*

Igen, világos. Tehát az általam felvetett probléma , - illegitim helyzet = hatalom kizárólagos birtoklásának megszüntetése, - már a diagnosztizált állapotot követően , politikai megoldásra vár, azt igényel és a népfelség elve alapján adottak a módozatok.
*

Igen: a konkrét terápia megtalálása nem a diagnoszta feladata. 
*

Közép-Európában élünk. A Nemzetközi Sajtószabadság Napján, Deák Ferencet, a „Haza Bölcsét” idézi mindenki, én csak a lényegét: hazudni nem szabad, s ugye ő volt az 1867-es Kiegyezés szellemi atyja is, no és Zala szülötteként, ott látható a szobra a Zalaegerszegi Törvényszék épülete előtt. A jogtudós hihetetlenül éles szemével Professzor Úr lát esélyt a mai magyar közjogi helyzetben egy magyar-magyar „KIEGYEZÉSRE”, az illegitim helyzet feloldására, az 1989-es Alkotmányunk, a Magyar Köztársaság, a régi választójogi törvény, stb., egyszóval a magyar jogállamiság valamiféle „ in integrum restitutio”-jára?
*

Sajnos nem teljesen stimmel, hogy hihetetlenül éles lenne a szemem: éppen az időskorban – 74 éves vagyok - gyakori macula degeneratio-val kezelnek, szerencsére sikeresen. De a tréfát – aminek tényleg nincs itt az ideje – félretéve: a jogtudós mindig elméleti síkon formál véleményt az adott közjogi fejlemények, történések megítélése tekintetében is. Mivel egyetemi oktatóként vizsgáztatom is a joghallgatókat, válaszként azt a példát tudom felhozni: amennyiben a joghallgató saját jól felfogott érdekében felkészül a vizsgára, eredményesen tud azon megfelelni. Abban az esetben, ha nem felelősen veszi kézbe a nem csekély mennyiségű vizsgaanyagot, esélytelen az „elégséges”-re. Márpedig a felelősség vállalásához a régi Alkotmány 2. § (3) bekezdéséből az Alaptörvény említett C) cikk (2) bekezdésébe szó szerint átvett, közjogi rendszerűnk egészét, így mindannyiunk mindennapi életét közvetlenül meghatározó alkotmányos szintű tilalom szolgál – ezúttal valóban – gránitszilárdságú alkotmányjogi alapként, amit nem lehet eleget idézni: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”
*

Professzor Úr! Nagyon szépen köszönöm, hogy szakított időt beszélgetésünkre, és értékes gondolatait megosztotta a legszélesebb nyilvánossággal. Munkájához további sok sikert kívánok! Még annyit kérdeznék, hogy ezen interjúnak a változtatás nélküli teljes leközléséhez (amely a „Iustitia & Zsuzsanna „ c. közösségi oldalamon jelenik meg), bármely médiaszereplő, illetve bárki általi megosztásához hozzájárul-e?
*
Természetesen.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 28
Heti: 35
Havi: 647
Össz.: 50 847

Látogatottság növelés
Oldal: Interjú Dr. Vörös Imre jogászprofesszorral
JUHÁSZ SÁNDOR - © 2008 - 2018 - juhaszsandor.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »